"Az emberek bebarangolják a világot, megcsodálják a hegyek égre meredő csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait, a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét, és a csillagok semmibe tűnését. Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni. Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek szerint csak az lehet, aki emlékezni képes."
/Hioszi Tatiosz/

Montag, 11. Februar 2013

Zöldes kékség (2010.11.15.)

Tegnap már megint egy kis gyöngyszemet fedeztünk fel.

Thuntól 20 percre az egyik kis völgyben található majdnem 900 méteren Svájc egyik legismertebb hegyi tava, a Blausee. 15.000 évvel ezelőtt egy sziklaomlás következtében alakult ki a tó, melyet földalatti források táplálnak, így a víze annyira kristálytiszta, hogy napsütéses időben a tükröződő ég miatt mélykéknek látszik a vize.

A mondta szerint viszont a színe annak a fiatal lánynak a szeme színétől ered, aki szerelme halála miatti fájdalmában vetette magát a vízbe. Erre emlékeztet a tóban található, lányt ábrázoló szobor is. Amikor a nap már nem süti meg a tavat, akkor a színe zöldes lesz.
Tele van farönkökkel és kisebb sziklákkal és hiába 10-12 méter mélyen vannak, a ragyogóan tiszta vízben úgy látszik, mintha épp csak a vízfelszín alatt lennének.

Még egy híressége a bio pisztráng-tenyészet, a finom halat a tó partján álló hotel michelin-csillagos éttermében meg is lehet kóstolni :)

Körbesétáltuk a tavat, a nap még épp besütött a völgybe, nagyon misztikus fények voltak, mesebeli volt az egész, olyan érzésünk volt, mintha valamelyik szikla mögül a Gyűrűk Ura valamelyik hőse bukkanna elő.

Nagy élmény volt és örültünk, hogy anyukámékkal együtt tudtunk oda elmenni és ők is láthatták ezt a kis csodát :)

A fotók most aztán tényleg nem maradhatnak el :)))














Keine Kommentare:

Kommentar veröffentlichen