Harmadszor is (2011.09.20.)

Mert mi már csak ilyenek vagyunk:)))) Ha szép idő van, nem bírunk megülni itthon :) Főleg akkor, ha az előrejelzés szerint az utolsó meleg nyári napról van szó :)

Pénteken Gábor itthonról "dolgozott", az új munkahelyén eltöltött két hét alatt annyi túlórát gyűjtött össze, hogy el tudott csúsztatni egy napot! (zárójelben jegyzem meg, hogy nagyon tetszik neki az új munka, sok pörgős projekt, jó feladatok, csak sok utazás...). Így miután néhány levelet megírt, szabad volt a napja :) Gyors tanácskozás, webcamerák chekkolása és el is döntöttük :) Az uticél???? Mi más is lehetett volna, mint Zermatt és a Matterhorn :))))))

Eddig kétszer voltunk ott, hosszú hétvégére, de úgy gondoltuk, hogy egy napos programnak is belefér :))) Légvonalban talán 70 km, csak közte vannak a magas hegyek, megkerülve 4-5 órát utazhatnánk. De szerencsére itt az autósvonat, így háztól házig 2 óra az út. Délre Zermattban voltunk :)))

Ragyogó napsütés, kék ég, nyári meleg, hatalmas nyüzsgés és rengeteg túrista fogadott minket. Tényleg olyan, mintha egy más világba csöppenne az ember, egy pillanat alatt magával ragad, kirángat a hétköznapokból és ha csak pár órára is, de teljesen nyaralás-hangulata lesz az embernek :)

Mivel Marcel inkább felvonózni szeretett volna és a Gornergratra már kétszer felmentünk vonattal, így most a Rothorn csúcsát választottuk. Az első szakaszt siklóval tettük meg a Sunnegga-ig, aztán egy kisebb felvonóval mentünk fel Blauherd-ig, onnan pedig egy igazán nagy felvonóval, amekkorával még soha nem mentünk (150 személyes!!!!!) a 3100 méter magas Rothornra :)

Pazar kilátás fogadott bennünket, velünk szemben a Matterhorn, körben négyezres havas hegyek, télen-nyáron működő sípályák, gleccserek, kopár sziklák, már megint lenyűgöző volt, nem tudtam betelni vele :)

Mivel már ebédidő volt, kiültünk az étterem teraszára, szélárnyékban kifejezetten meleg volt és csak úgy égetett a nap. Azért megint kellett pár perc, mire hozzászoktunk a magaslati levegőhöz, mégis csak 3000 méter fölött voltunk. Érezhetően nehezebben lehet levegőt venni és a szédülés is befigyel, nálam ez kicsit olyan érzés, mintha egy háborgó tengeren hajóznék :) de szerencsére hamar elmúlik :)

A szokásos ebédet ettük röstit tükörtojással :))) lassan erről is írhatnék egy összehasonlító tanulmányt, hogy melyik hüttében milyen röstit készítenek, mert elég nagy különbségek vannak! Hát itt csillagos ötös volt, mind a mennyiség, mind a minőség!

Ebéd után sétáltunk még egy kicsit fent, Marcel játszóterezett, aztán elindultunk lefelé. Kinéztük, hogy a Blauherd állomástól fél óra sétára van egy tó, a Stellisee (2537 méter magason), oda szerettünk volna elmenni. Útikönyvekben csodás fotókat láttam, ahogy ebben a tóban tükröződik a Matterhorn, most kicsit szeles volt az idő, ami felkavarta a vizet, így a tükröződés elmaradt, de így is csodálatos volt. Odafelé Marcel kicsit cipeltette magát, de aztán "feléledt", neki is nagyon tetszett a hely, visszafelé élen gyalogolt, alig értük utol :)))

Ezután még egy állomással lejjebb mentünk, a Sunnegga-ra. Júniusban már voltunk ott Ildiékkel, akkor felhős és hideg idő volt, de emlékeztünk, hogy ott is van egy tó, tutajjal, szuper játszótérrel, úgyhogy azt még mindenképp szerettük volna megnézni. Nagyon meleg volt, így nem tartott sokáig, míg Marcel már a vízben volt :))) Azért nem hittem volna, hogy szeptember közepén fürdeni fog 2300 méter magason :))))) A tutaj sajnos elromlott, pedig nagy buli lett volna kipróbálni, de azért így is jól éreztük magunkat. Addigra már kezdtek gyülekezni a felhők és egyre jobban körbeölelték a Matterhornt! Mire hazafelé indultunk, már csöpögött az eső!!!

Marcel persze megint totál kiütötte magát, hiába, azért 7 órát kint voltunk a (magaslati) levegőn, futkározott, túrázott, hegyet mászott, úgyhogy a hazautat, autósvonatostúl végigaludta :)

Ismét szuper nap volt, talán jobb is, mint előre lefoglalni a szállást, a rizikóval, hogy esetleg rossz idő lesz. Mert ott tényleg sokat számít az, hogy az ember lássa is A hegyet :))))) Mert hiába van sok szép hely, sok szép hegy itt Svájcban, de a Matterhorn valami különleges, valami egyedülálló (a szó szoros értelmében is :) és megunhatatlan :)))