Lausanne-i kirándulás (2011.02.27.)

Csütörtökön Lausanne-ba mentünk Marcellel, régóta szerveztünk már egy találkozót Ferilkával, mert igaz, hogy napi szinten tudunk egymásról, sokat telefonálunk és blogolunk, de azért mégis csak más személyesen találkozni, beszélgetni egy kicsit.

Az odafelé utat megírtam az előző postban :), ehhez hozzájött még egy hatalmas havazás, de ez sem vette a kedvünket, jó időt futottunk.

Még az interneten kinéztünk egy játszóházat, ami nagyon jónak tűnt, fél 2kor nyitott, gondoltuk, addig eszünk valamit. A játszóház közelében letettük az autókat és találtunk egy családias olaszos éttermet, ahol nagyon barátságosak voltak velünk, annak ellenére, hogy két gyerekkel mentünk....
A gyerkőcök nagyon jól elvoltak, Marcel kiborított egy fél sótartónyi sót az asztalra, az volt a tenger, azon ment a kis hajója és az autók, Petra pedig elnézegetett azokkal a csodaszép kék szemeivel, miközben kanalazta a finom ebédet, így aztán mi is tudtunk beszélgetni egy kicsit.

Utána megcéloztuk a játszóházat (ha Lausanne-ban jártok gyerekekkel és rossz az idő, akkor ez egy jó alternatíva), ami tényleg szuper volt, mindennel felszerelt, mi egy gyerekszem-szájnak ingere, a babyjátékoktól kezdve a rengeteg autón, vonaton, labdákon, jelmezeken át a golyós-csúszdás medencéig, kávézó-teázósarok és kényelmes fotelek, kanapék a mamáknak, egyszóval minden, ami egy jó délutánhoz kell.

 

(azért itt a képeken látszik, mekkora már Marcel, a 10 hónapos Petra mellett igazi nagyfiúnak tűnik :))

Az elején nem voltak sokan, akkor még nem kellett annyira a gyerekekre figyelni es tudtunk beszélgetni is, de aztán betódult 8-10 nagyobb gyerek és pillanatok alatt akkora hangzavar lett, hogy a saját hangunkat nem hallottuk. A gyerekek jól érezték magukat, mi is egészen addig, amig ki nem derült, mennyit kell fizetni.... ugyanis nem volt olyan olcsó ez a mulatság, pontosan 7 frank, fél órára!!!! Szóval ha az ember ott akarja tölteni az egész délutánt, akkor jó, ha előtte spórol egy kicsit :)
Persze a jó pár hónap alatt már megszoktam, hogy Svájcban mindenért kell fizetni és nem is keveset, de azon még mindig bosszankodok egy kicsit, hogy minden gyerekprogram ennyire drága.

Ettől függetlenül nagyon jó kis nap volt, megint megállapítottuk Ferilkával, hogy milyen jó lenne, ha közelebb lennénk egymáshoz, ha többször tudnánk személyesen találkozni (persze mi ez a másfél óra távolság az osztrák és magyar barátokhoz képest..) mert bizony hiába internet és a virtuális kapcsolattartás a világgal és barátokkal, semmi nem helyettesíthet egy ilyen kávézós-beszélgetős-"szemtől-szemben-ülős" délutánt.